Mintha a kormány nem bízna abban, hogy lehet jó színvonalú közszolgáltatást kialakítani az egészségügyben - ezzel vezette fel előadását Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki a Portfolio online konferencián az egészségügy átalakításáról beszélt érintve, hogy ezen lépések hogyan befolyásolják a magánszolgáltatók piacát. Bodnár Viktória IFUA Horváth & Partners Kft ügyvezetője úgy véli, hogy az a magánellátó lesz versenyképes, aki nem az egyedi orvos-beteg találkozóra szervezi az ellátását, hanem komplex, sokszereplős folyamatra van összehangolt, egységes, hatékonyan működő megoldása.
A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
Olyan terhelés alatt vannak a magyar kórházak a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt, ami még nemzetközi viszonylatban is kimagasló. A kapacitások telítettségéről azonban kevés hivatalos információ áll a rendelkezésünkre, ezért nagyon nehéz képet adni a valós helyzetről. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón viszont elárult egy új, aktuális részletet. Ez pedig megerősítette korábbi feltételezésünket: az egészségügyi ellátórendszer már túlcsordult.
A Magyar Orvosi Kamara legutóbbi, döntéshozóknak és lakosságnak küldött figyelmeztetésének hátteréről, és a kórházak aktuális terheltségéről adott információkat a hvg-nek nyilatkozva Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Az intenzív terápiás szakorvos szerint ha nem tartjuk be a szabályokat, eljuthatunk oda, hogy Európában már nem Bergamo, hanem valamelyik magyar nagyváros lesz az elrettentő példa.
A következő két hétben a Covid-osztályon minden felszabaduló ágyra új beteg érkezik – mondta Varga Péter Pál, a Budai Egészségközpont igazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában. Az intézményvezető szerint ki fog tartani a magyar egészségügy, de nagyon oda kell figyelni a dolgozók kiégési szindrómájára is. A várólisták szükségszerűen hosszabbodni fognak, erre a járvány leküzdése után külön figyelmet kell fordítani.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami ennél is rosszabb: a következő hetekben sem fog javulni a helyzet, sőt. Bár hivatalos adatok nincsenek arra vonatkozóan, hogy pontosan hol van az egészségügyi ellátórendszer teherbíró képességének felső határa, és a kormány fontos adatokat nem közöl a valós helyzet pontos megítéléséhez, korábbi adatközlések alapján megpróbáltuk azt megfejteni. A rendelkezésünkre álló számok alapján azt mondhatjuk, hogy a rendszer már túlcsordult, nem véletlenül érkeznek a segélykiáltások az intézményekből.
A győri Petz Aladár Megyei Kórházban a legutolsó adatok szerint 371 Covid-fertőzött fekvőbeteg volt, akik közül hatvan fő szorult lélegeztetésre. A kórház igazgatója szerint a mostani humánerőforrással 360 beteg ellátását tudja vállalni.
Létre kell hozni olyan rehibilitációs osztályokat a kórházakban, ahol azokat a betegeket lehet kezelni, akik átestek az úgynevezett kovid-szindrómán. Rövidesen ki fog menni egy miniszteri utasítás, ami alapján kell felállítani ezeket az ambulanciákat - jelezte Kollár Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Érsebészeti Klinikájának egyetemi tanára, Kásler Miklós miniszter tanácsadója a Spirit FM Exkluzív című műsorában.
Felhívást tett közzé Facebook-oldalán a lakosság számára a koronavírus-védőoltásokkal kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron Megyei Területi Szervezete. Ebben lényeges dolgokat tisztáznak.
Ahogy több lett a koronavírus-fertőzött sokkal nagyobb lett az intenzív osztályok terheltsége - hangsúlyozta Gál János, a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinikájának igazgatója az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában. Kiemelte azt is, hogy "az intenzív ki fog tartani". Gál János elmondta, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora elrendelte plusz 50 intenzív ágy felállítását.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról is kérdezték a csütörtöki Kormányinfón, hogy mi a helyzet most a magyar kórházakban, mennyire terhelt az egészségügyi ellátórendszer.
Egyre több hír érkezik arról, hogy a magyar egészségügy sosem látott nyomás alatt dolgozik, a kórházban, illetve lélegeztetőgépen lévők magas száma miatt. A világ közben a védőoltások új variánsok elleni hatékonyságára figyel. Az eredmények vegyesek, de azért inkább biztatók.
- Kedvezőtlenek a friss magyar járványügyi adatok, már a második hullám csúcsainál járnak, néha meg is haladják azokat.
- A külföldi példák alapján nehéz elképzelni, hogy csak 2 hétig tartanak a lezárások Magyarországon.
- A Goldman Sachs szerint az év közepére a legfeljebb országokban 60-70%-os lehet az átoltottság.
- Melinda Gates szerint viszont globálisan 2022 előtt nem lesz nyájimmunitás.
Híreink percről percre.
Akadozik az állami egészségügyi ellátás a harmadik járványhullám okozta kórházi terhelés felfutása miatt. Van olyan magyar nagyváros, amelyik szülészeti és gyermeksürgősségi ellátás nélkül maradt - számolt be az RTL Klub Híradója. Közben az állami járóbeteg-rendelők kapacitásai is kezdenek betelni, főleg, hogy jövő hét szerdától a szakrendelők egy részében oltópontokat hoznak létre. Az illetékes minisztérium azonban hangsúlyozta: a betegek ellátása zökkenőmentes.
A járványügyi intézkedéseket az oltás időtartama alatt is fenntartjuk, addig, amíg az átoltottság kellő mértékű nem lesz, ez körülbelül 50 százalék vagy a feletti mértékű - mondta Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere az Életközelben legújabb adásában.
Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) arra kéri a kormányt, hogy mielőbb intézkedjék az egészségügyi intézmények lejárt tartozásainak kifizetéséről - tájékoztatta a szervezet kedden az MTI-t.
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere intézményvezetői kinevezéseket adott át a hazai klinikai központok, a budapesti centrumkórházak és a megyei kórházak igazgatói részére december 18-án - jelezte közleményében az Emmi. A felkért intézményvezetők megbízatása 2021. január 1-jétől lesz hatályos.
